5. Fejezet

Sziasztok! Bocsánat hogy sokat kellett várni!!! Elromlott az asztali gépem is, így telefonon kellett meg írnom ezt a részt és valljuk be az elég nehéz. :/ Amugy ez a rész unalmas lett és béna, és nem túl romantikus, de mindenképp akartam már hozni a részt. Remélem egyszer megtudtok majd bocsátani nekem amiért cserben hagytalak titeket...
Mindenesetre jó olvasást!

---

- Nagyon sietned kell haza? - kérdezte Louis, mikor beültetek a kocsijába.
- Igazából semmi dolgom, mivel egyedül nyaralok itt. Miért? - válaszoltál neki.
- Hát ha szeretnéd akkor benézhetünk hozzánk, köszönni a fiúknak. - mosolygott rád.
- Benne vagyok! - mondtad nyugodtan, de belül nagyon izgultál hogy megint találkozol a kedvenc bandád többi tagjával.
Visszamentetek a házba, ahol a többiek már vártak. Amikor megláttak téged a kocsiban ülve, szemük felcsillant, valószínűleg nem számítottak arra hogy te is visszajössz hozzájuk. Amint beléptél a házukba, a fiúk köréd gyűltek, Louist egyedül hagyva, és elkezdenek kérdezgetni, hogy milyen volt, stb…

- Őőő … Nektek is jóreggelt fiúk! - próbáltad csitítani őket, de nem nagyon sikerült.
- Szia! Szóval, hogy tetszett??? - pattogott Liam.
- Nagyon jó volt - mondtad majd odamentél Lou-hoz, és megcsókoltad.- De most ha nem haragszotok, rendbe szedném magam...
- Az ráér… Így is gyönyörű vagy…- mondta Harry, mire te elpirultál.
- HARRY!!! NE MERÉSZELD!!! Ő AZ ÉN BARÁTNŐM!!! - kiabált Louis Harryre, de nem komolyan, inkább gyerekesen. Harry elröhögte magát, ahogy Loui is. - Amúgy igaza van… Gyönyörű vagy. Gyere megmutatom hol tudsz letusolni és átöltözni. A fiúk hoztak neked ide ruhákat, remélem jók lesznek, és tetszeni fognak…

Felmentetek az emeletre Louissal. Épphogy felértetek, de már hallod hogy a fiúk elkezdenek rólad beszélni- Ezen kicsit felnevetsz majd követed Louist, aki épp egy hatalmas szobába lépett be. Véleményed szerint az övé, de nem vagy benne biztos. Míg te készülődsz Louis visszamegy a többiekhez.

- Louis te mit csinálsz itt?? Miért nem vagy fent? Rád is rád fér egy alapos zuhany… - röhög Zayn.
- De most (neved) zuhanyzik… - húzza el száját Louis, mire a többiek arcára egy perverz mosoly ül ki.
- És az hol akadály? Hiszen majdnem a csajod!! - mondta ki Niall azt, amire mindenki gondolt. Louis gondolkozott egy kicsit, majd megszólalt.
- Na jó igaz… De meg se közelítsétek a szobámat! - mutogatott fenyegetően a fiúkra Louis, majd felment a fürdőhöz. Hangtalanul belépett, levetkőzött, de az alsógatyája fenn maradt, és becsusszant melléd a tusolóba. Mikor észrevetted kicsit megijedtél.
- Louis te mi a francot keresel itt?! - takartad el magad amennyire csak tudtad a kezeiddel.
- Bocsi, nem tudom mi ütött belém. Sajnálom! Úristen de hülye vagyok.... - temette arcát a kezeibe Louis miután kimászott a kabinból.
- Nem nem dehogy csak.... hirtelen jött. - nyugtattad. Ő felnézett rád, majd megint eszébe jutott hogy te meztelen vagy és elvörösödve megfordult. Te is kijöttél a tusolóból, magad köré tekertél egy törölközőt, és odamentél hozzá. - Nyugi, gyere, próbáld meg újra.... - ölelted meg, majd elkezdted a kabin felé húzni, egy huncut mosollyal az arcodon. De Louis kimászott a kezeid közül és elindult az ágy felé.
- Már nincs kedvem hozzá... eléggé leégettem már magam előtted. - mondta szégyenkezően. Mikor az ágyhoz ért, háttal lefeküdt rá.Te utána mentél, és hozzá bújtál.
- Nyugi, nem történt semmi. Jó ötlet volt, csak szólhattál volna. - nevettél, és végre ő is elmosolyodott.
- Tudod, az nagyon nem segít a bűntudatomon hogy épp majdnem meztelenül hozzám bújsz.... - motyogta, majd ő is felnevetett.
- Majdnem meztelenül?
- Csak egy nyamvadt törölköző van rajtad! - röhögött még mindig. - Kérlek öltözz fel, mert egyre nagyobb a vágy...
- Az miért baj? - hajoltál Louis fölé, kaján mosollyal az arcodon.
- Azért mert mint már mondtam, nem akarom elsietni a dolgokat. - mondta halál komolyan. De ekkor átment kisfiú stílusba. - De most mi lesz? A fiúk frankón azt hiszik hogy .... AZT csináltuk! Basztatni fognak, hogy apáca vagyok...
- Apáca? - értetlenkedtél.
- Hosszú sztori.... - legyintett Louis. - Gyere menjünk és szembesüljünk a sorsunkkal!
- Vaaaagy... - nyomtad meg az 'a' hangot - megjátszhatnánk hogy csináltuk, és akkor nem lenne piszkálódás.
- Megtennéd? -csillant fel Louis szeme.
- Persze. Természetes. Vagyis nem, de megteszem ! - nevettél, majd felpattantatok az ágyról, felvetted az új ruháidat amit a fiúk az íróasztalon hagytak, Louis is felöltözött és lementetek.
- Hú, ez gyors volt! - kiáltott fel Zayn, egy nevetést elfojtva. - Ilyen gyorsan végeztetek?
Ekkor mindenki felnevetett, ti ketten viszont tudomást sem véve az idiótákról leültetek a kanapéra, és odabújtál Louishoz. Volt még pár beszólásuk a fiúknak, de látva hogy nem figyeltek rájuk, abbahagyták. Kisebb csönd következett, amit Liam tört meg.
- Amúgy tetszenek a ruhák, (neved)? - kérdezte Liam.
- Persze! Köszönöm szépen!
Újabb kínos csend következett. Majd Niall megszólalt.
- Éhen halok!
- Én is! - helyesled.
- Hát nem csodálom, hogy megéheztél…- röhögött Harry. Louis hozzá vágta a kanapén található díszpárnát, mire Harry befogja a száját. Niallel kimentetek a konyhába. Pár másodperc múlva a többiek is csatlakoztak hozzátok. Te farkasétvággyal faltad a kaját, amit Louis gyártott neked.
Miután már nem tudtál többet enni visszamentetek a nappaliba, és beszélgettetek, teljesen hétköznapi dolgokról, de persze a fiúk mindenből viccet csináltak, és mindent félreértettek.
Este 9 körül ránéztél Louisra, hogy mostmár haza kéne menned, bár nem szeretnél.
Louis megértette, de hirtelen megcsillant valami a gyönyörű szemében.
Megkért, hogy hozz neki egy kis vizet.
Te kimentél vízért, de tudtad hogy ez csak indok volt, hogy egyedül maradjon a fiúkkal, így nem siettél vissza.
Mikor visszamentél mind nagyon szépen mosolyogtak rád. Leültél Louis mellé, odaadtad neki a vizet, ő letette az asztalra, és feléd fordult.
- (Neved)! Szépségem! Én.. azaz mi… huh… - kezdett bele.
- Louis megkérdezzem én? - fordult Louis felé Liam.
- Nem!! ÉN fogom megkérdezni! - jelentette ki Louis.
- De mégis mit? - értetlenkedtél.
- Szóval. Tudod mi azért vagyunk Amerikában, mert turnézunk. És pár nap múlva utazunk... és arra gondoltam...tunk...hogy ha szeretnéd... akkor jöhetnél velünk turnézni! - mondja Louis. Te szóhoz se jutsz… Louis hallgatásod nemnek értelmezi…
- Ha nem akarsz nem kell.. Ha szerinted még nem állunk olyan szinten, vagy nem bízol meg bennem annyira akkor…
- Dehogy! Szeretnék! Ha nem zavarok örömmel elfogadom! Olyan boldog lennék… - mondod kicsit talán túl hevesen. Louis felkap, és megcsókol. Látszik, hogy nagyon örül.
- De el kéne mennem a szállodába, hogy elhozzam a ruháimat.
- Felesleges! Majd veszünk út közben vagy valami... - rántja meg vállát Louis.
- De nem szeretném, hogy rám költsetek egy csomó pénzt… - aggodalmaskodsz.
- De én szeretnélek kényeztetni… . simogatja meg arcodat Louis.
- Már megvolt... - motyogja halkan Zayn, mire látványosan lepacsiznak Harryvel a beszólás 'ünnepléséért'.
- Ezt még megbeszéljük… Álmos vagyok… Akkor most visszamenjek a szállásomra vagy...?
- Hát igazából holnapután mennünk kéne, úgyhogy szerintem az lenne a legjobb ha most 24 órában velünk lennél hogy eldöntsd biztos együtt akarsz-e lenni ezekkel a hülyékkel heteken keresztül... - mutogat a fiúkra, akik még mindig azt elemzik hogy mekkora poén volt az amit előbb Zayn mondott.
- Igazad van. És nem hiszem hogy a válaszom változni fog. Akkor megmutatod hol fogok aludni? - nem nagyon foglalkoztatok a többiekkel.
- Velem. Vagy ha szeretnéd akkor van vendégszoba is... - bizonytalanodott el Louis.
- Veled tökéletes lesz. - mosolyogtál rá, majd megölelted.
- Akkor gyere. Adok pizsamát. - karolt át, majd elindultatok a szobája felé.
- Jóéjt fiúk! - kiáltottál hátra a lépcsőről.
- Jó éjt! - mondtál kórusban.
- Azért szeretnénk majd aludni is, szóval csak halkan… - szólt be még egyszer Harry. Louis visszafordult, és nagyon csúnyán nézett rá, így megtorpant és csendben elsétált. Te felnevettél ezen a jeleneten, majd odaértetek a célhoz, Louis szobájához. Kaptál egy pólót pizsama gyanánt, és befeküdtél az ágyba.
- Annyira köszönöm ezt a csodás napot! - súgtad Louis fülébe, mikor ő is melléd feküdt.
- Csodás? Én nem nevezném annak...
- Pedig az volt! És már alig várom hogy menjünk turnézni, tök jó buli lesz! - mosolyogtál.
- Igen, biztos az lesz! De most aludjunk, holnap zsúfolt napunk lesz....